2014.02.01. 15:03, Juni
1847-ben Andrew Jakson Caldwell megkezdte új családi házának építését. Vágyott rá, hogy különböző, eltérő legyen, ne csak négy fal egy tetővel. Így házának nyolc falat építtetett, ami egyedülállóvá tette a régióban.
1859-ben fejeződött be az építkezés, s hamarosan mérfölkővé vált Dél-Közép Kentuczy területén.
A családjának építtette az ültetvények központjában, ami a Caldwellek kezében maradt Andrew halála utána is (1866). Az özvegy, Harriet az Octagon Hallban élt, amíg 1918-ban el nem adták a házat Dr. Miles Williams-nek, egy nashville-i csontkovácsnak.
Dr. Williams Nashville-ből Octagonba költözött és ott is élt egészen a haláláig, 1954-ig. Abban az időben az örököseié lett a kiadó ingatlan. Az épület üresen maradt addig, amíg az Octagon Hall Alapítvány létre nem jött és 2001-ben megvásárolta az épületet annak érdekében, hogy helyreállítsa és megőrizze az egyetlen nyolcoldalú épületet Kentucky-ban. Az Octagon Hall Alapítvány céljává vált a múlt emlékeinek megőrzése is.
A POLGÁRHÁBORÚ IDEJÉN
Mr. Caldwell 1859-ben fejezte be háza építését, közvetlen a polgárháború előtt. Testvére, Colonel a konföderációs hadseregben szolgált, és mivel a ház a Nashville Roadon volt található, helyi látványossággá vált. A konföderációs sereget evakuálták Bowling Greenbe, Kentucky álltam konföderációs fővárosába. Azon a helyen táboroztak le az első éjszaka a becslések szerint körülbelül 8000-10000-en. A tisztek valószínűleg a házban maradtak az éjszakára, ami akkorában már gyakorivá vált. Úgy tűnt az uniós sereg nem sietett, hogy szembenézzem a konföderációs erőkkel. Két napig vártak, míg megérkeztek Octagon Hallba.
Bántalmazták a családot. A részletek szerint, melyeket az unokától tudhatunk a család összes szarvasmarháját, sőt, még Mrs Caldwell kedvenc tehenét is - Old Spotot - megölték. Mindent ételt felfaltak. Sosem tisztázódott, hogy valójában mit tettek a családdal, valamint a rabszolga nőkkel és gyerekekkel. A szarvasmarhatetemeket a folyóba hajították, azzal kényszerítve a családot, hogy valahonnan máshonnan jussanak vízhez. Megfenyegették őket, hogy leégetik az egész vagyonukat. Mr. Caldwellnek elege lett és azt mondta "tessék rajta, a testvérem talán most elment, de hamarosan visszatér". Talán ez megrémisztette őket, mindenesetre az unós sereg nem égette le a házat.
Ugyanazon a vonalon, Simpson megyét nagyon gyorsan elfoglalta az uniós sereg, a konföderációsok pedig Tenessee-be tartottak. Tudtak a férfi konföderációs kapcsolatairól így biztosan tartottak tőle. Mindig settenkedtek a házban, féltek, hogy konföderációsok bujkálnak valamerre. Ha megsebesültek, bujkáltak, élelemre volt szükségük, bármi hasonló, tudták, hogy a ház menedékként szolgál számukra. Amikor Caldwell hallotta az unós sereg kocsijának hangjait a Nashville Roadon kiküldte a rabszolgáit felszántani az utat, hogy lyukakat ássanak és mindenféle akadályt, ami lassítsa a csapatok mozgását.
Az uniós sereg tisztában volt a tetteivel így felkeresték az ingatlant a nap minden órájában. A ház búvóhelyei igen szűkek voltak, így különböző helyeken ragadhattak a bujdosás alatt. Az unós erők nem voltak bolondok vagy képzetlenek. Ha gyanították volna, hogy valaki ott rejtőzik, földig rombolták volna az ingatlant, hogy megtalálják.
A ház tetejére eredetileg kupola is épült, ám 1916-ban villámcsapás érte, így leégett, és soha többé nem építették újjá. Csupán a tetőt hozták rendbe. Mr. Caldwell kaptárakat tartott a kupolában. Tehát az uniós katonák bármikor is próbáltak feljutni a csapóajtón keresztül a kupolába, a méhek körülrajzották őket így gyorsan le is tettek szándékukról, hogy átnézzék a területet. Micsoda ravaszság.
A kis búvóhelyet a lépcsők alatt fedezte fel Billy Byrd, amíg a téglákat tisztította. Egy kis részt látott a falon, amin nem volt habarcs. Kivette a téglát és felfedezett egy rést, amin bárki felkúszhat egy kis ügyességgel. Ezután feltárta a helyet, fémdetektorral gombokat és puskagolyókat talált a lépcső alatt.
A házat kórházként használták a háború alatt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
